A melegv�r� �s hidegv�r� fajt�k megk�l�nb�ztet�s�nek alapja term�szetesen nem sz� szerint �rtend�, azaz nem az ereikben kering� v�r h�m�rs�klete, hanem legjellemz�bb tulajdons�gaik alapj�n kapt�k ezt az elnevez�st. A ,,hidegv�r�” az ide sorolhat� fajt�k v�rm�rs�klet�re utal, ugyanis �ltal�ban nyugodtabbak, lomh�bbak melegv�r� t�rsaikn�l. De k�llem�kben is sok a k�l�nbs�g. A hidegv�r� fajt�k t�megesebbek, nagyobbak, er�s csontozat�ak. Legt�bbj�kn�l er�s bokasz�rzet l�that�, �s m�g sz�rzet�k –els�sorban s�r�ny�k �s farkuk- is d�sabb, er�sebb sz�l�, mint a finomabb testfel�p�t�s� melegv�r� lovak�. A hidegv�r� fajt�kat �ltal�ban nehezebb munk�ra, nagy terhek h�z�s�ra, valamint mez�gazdas�gi munk�hoz haszn�lj�k. Munkab�r�sukat ink�bb a nagy er�kifejt�s, nem pedig a kitart�s �s az �ll�k�pess�g jellemzi. A k�z�pkorban sok hidegv�r� jelleg� lovat lovagoltak, mivel a p�nc�los lovagok neh�z, sokszor t�bb sz�z kilogrammos felszerel�s�t egy finomabb l� el sem b�rta volna, �s j n�h�ny mai h�tasl�fajta �sei k�z�tt is tal�lunk hidegv�r�ket. A hidegv�r� fajt�k t�bbs�g�t, �s ink�bb a teny�szt�k lelkesed�se, megsz�llotts�ga tartja �letben �ket, nem pedig a haszn�lhat�s�g. Azokban az orsz�gokban, ahol a l�h�st rendszeresen fogyasztj�k, a hidegv�r� fajt�kat h�stermel�sre is tartj�k �s teny�sztik.