
Fekete: A viszonylag elfordul feketk egy-egy fehr jegytl eltekintve egyenletesen sttek, s a vdszrzetk is fekete. A szem, a br s a patk ugyancsak sttek. Vannak hollfeketk is (szrk kkesefketn csillog) snyri feketk is (nyron feketk, tlen barnsak).

Izabella fak: Az izabella fak tulajdonkppen egy srga l. Fedszre teht srga. A vdszrzet s a patk vilgosak. Egyik alfaja a palomino (a fedszrzet sznt a frissen vert aranyhoz szoktk hasonltani, a srny s a farok fehr).

Srga: A srgnak rtvrs fedszre van (a halvny aranyszntl a vrses aranybarnn keresztl a sttbarns mjsrgig). A vdszrzet a fedszrzettel megegyez szn, de lehet vilgosabb is, s nem tartalmazhat fekete szrszlakat. a szem, a br s a patk sttek. Megklnbztetnk mosott aranysrgt, srgt s mjsrgt.

Szrke: A szrkk mindig stt sznnel szletnek. A szrzetvltsok alkalmval aztn egyre erteljesebben jelenik meg a szrke szn. A srgstl a szepls szrkig szmtalan sznrnyalatot klnbztetnk meg.

Pej: A fedszr vrsesbarna, a srny, a farok, a vgtagok vge fekete. A szem, a br s a patk sttek -hacsak a l nem visel valamilyen egyb jegyet. Megklnbztetnk: vilgos pejt, stt pejt s fekete pejt.

Vilgos pej: me itt egy gynyr, jellegzetes vilgos pej - jl lthat a fenti stt pej s a lenti vilgospej kztti markns sznklnbsg. A vilgos pejek hta gyakran feketvel szjelt.

Egrszrke: Az egrszrke fedszre hamuszrke szn, a hasi olalon s a lbak bels oldaln helyenknt srgs, vilgosabb rszekkel. A farok, a srny s a lbak feketk. Az egrszrke rendkvl ritka.

Tarka: Tarknak nevezzk azokat a lovakat, melyek klnbz nagysg, sszefgg sznfoltokat viselnek. Nagyobb, fehr, pigmentes brn lev szrfelletek vltakoznak pigmentes brn tallhat stt szrfelletekkel. Ide tartozik pl. a prductarka, amit appaloosa sznnek is szoks nevezni, valamit a fekete-tarka s a pej-tarka.

Almsszrke: Az almsszrke a szrke szn megannyi lehetsges varicinak egyike. Sttebb szrke gyrkben kisebb-nagyobb fehr, kerek foltok vannak.

Fak: A fak a pejtl annyiban klnbzik, hogy fedszrnek szne a szemleszntl kezdve a szrkig (gerle-vagy egrfak) terjedhet. A srny, a farok, a patk mindig feketk. Sok faknak szjalt a hta (gy nevezik a htgerinc vonaln vgighzd stt szn cskot). |