1.


Haz�ja: USA
Marmagass�g: 140-150 cm
Sz�ne: minden sz�n
Term�szete: neh�z, gyakran rosszindulat�, b�tor, tanul�kony, �rz�keny, intelligens


�ltal�nos le�r�s

A muszt�ng k�llem�ben igen nagy v�ltozatoss�got mutat, de jellemz�ek a kerek form�k. �rdekess�ge a fajt�nak a sz�mtalan k�l�nleges j�rm�dra val� hajlam. Rendk�v�l kitart�, nagy �ll�k�pess�g�, biztos l�p�s�, kiv�l� v�gt�z�. Fejform�juk is nagy v�ltozatoss�got mutat a durv�t�l, az eg�szen finom, "spanyolos" form�ig. T�rzs�k er�s, izmos, l�baik hihetetlen�l szil�rdak, ellen�ll�k. T�bbnyire egysz�n�ek kev�s jeggyel, vagy teljesen jegytelenek.


T�rt�nete

A "muszt�ng" n�v a spanyol "mesteno"-b�l ered, ami csavarg�t, gazd�tlant jelent. Az �sid�kben egyszer m�r �ltek lovak az amerikai kontinensen, de k�r�lbel�l t�zezer �vvel ezel�tt ismeretlen okokb�l kihaltak. Csak Cortes �s de Soto konkviszt�dorok, akik Florida t�j�n sz�lltak partra, hoztak ism�t lovat e f�ldre. Term�szetesen ezek a lovak ib�riai eredet�ek voltak, m�g ha nem is hasonl�tottak a mai andal�zhoz, vagy lusitan�hoz. A felt�telez�sek szerint a h�d�t�k berber �s arab lovakat is vittek magukkal. Mivel akkoriban csak a szeg�nyek lovagoltak kanc�kon, senki sem gondolt a l�teny�szt�sre az �jvil�gban. Egy id� ut�n azonban t�l dr�ga lett volna minden elpusztult lovat Spanyolorsz�gb�l p�tolni, �gy �rkeztek meg az els� kanc�k Eur�p�b�l. Az �slakosokkal folytatott h�bor�k sor�n sok l� menek�lt el, vagy veszett oda a csatat�ren. Az elk�borolt �llatok ide�lis mened�ket tal�ltak maguknak D�l z�ld erdeiben �s gyorsabban szaporodtak, mint a ragadoz�k puszt�tott�k �ket. 1680-ban azonban egy nagyobb spanyolellenes felkel�s sor�n a spanyolok, visszavonul�suk el�tt, lovak ezreit engedt�k szabadon. Az els� indi�n t�rzs, amely megtanult b�nni e furcsa �llatokkal, a "nagy kuty�kkal", a pueblo t�rzs volt, amely a mai Texas, Arizona, �j-Mexik�, Kalifornia, valamint Mexik� ter�let�n �lt. Mivel k�nnyebb volt ellopni, mint befogni a lovakat, sz�mos �jszakai akci�t ind�tottak az indi�nok a katon�k lovai ellen, �gy egyre t�bb l� �rkezett Amerik�ba, mivel m�g mindig a lehet� leggyorsabban igyekeztek p�tolni az elvesztett lovakat.



A spanyol muszt�ng

Ebben az id�ben keletkezett a legr�gibb �s ma a "legtiszt�bbnak" nevezett muszt�ngv�ltozat: a spanyol muszt�ng. Ezek a lovak az ib�riai l�nak az �j k�rnyezethez alkalmazkodott lesz�rmazottai egy csepp berber �s arab v�rrel. A spanyol muszt�ng marmagass�ga 140-150 cm bottal - a fels� �rt�k a fogs�gban felnevelt �llatokra vonatkozik. Fel�p�t�s�k, t�bbnyire "kerek" form�ikkal ink�bb a berber l�ra eml�keztet, mint az andal�zra. Ma a c�lzott visszateny�szt�snek k�sz�nhet�en ism�t l�tezik n�h�ny ezer p�ld�ny ezekb�l a k�l�nleges �llatokb�l, melyeknek g�njei csak a nyugati �llamokbeli egy-egy kis m�nesben maradtak fent teljes elszigetelts�gben. A spanyol muszt�ng k�l�nlegess�ge fajt�rsaival szemben er�s hajlama a poroszka �s a n�gy�tem� j�rm�dokra, mint a t�lt, a stepping pace, a running walk, a paso �s a rack. A sz�nek tekintet�ben a spanyol muszt�ng mutatja a legnagyobb v�ltozatoss�got. R�szben olyan sz�neket is l�tni, amelyeket m�s lovakn�l egy�ltal�n nem is ismer�nk.


A cruce muszt�ng

N�h�ny ter�leten, a hosszantart� elszigetelts�g k�vetkezt�ben k�l�n muszt�ngv�ltozatok alakultak ki. Ezek egyike a cruce muszt�ng, amely l�tez�s�t n�h�ny muszt�ngbar�t �nfel�ldoz� seg�ts�g�nek k�sz�nheti. Ezek a lovak szokatlan sz�neik miatt v�ltak h�ress�.


A sulphur muszt�ng

A sulphur (sulfur = k�n) muszt�ng az �szaki ter�leteken �l �s primit�v rajzolat�val t�nik ki a t�bbi k�z�l, h�tsz�jjal �s zebracs�kokkal.


A kiger muszt�ng

Az � v�r�kben is t�bb ib�riai nyom van, mint m�s vad fajt�rsuk�ban. Oregon d�lnyugati r�sz�nek egy teljesen elszigetelt ter�let�n csak a hetvenes �vekben fedezte fel ezeket a pomp�s �llatokat az amerikai f�ldm�vel�s�gyi hivatal. Akkor csup�n 27 �llat �lt itt. Az�ta befogt�k, megjel�lt�k �s rezerv�tumokba sz�ll�tott�k �ket. A kiger muszt�ng k�ls�re legink�bb egy z�m�k berberre, vagy andal�zra hasonl�t. Egyedei kiv�tel n�lk�l fak� sz�n�ek. S�r�ny�k �s farkuk gyakran k�t sz�n�. Nagys�guk 140 �s 150 cm k�z�tt v�ltozik, n�ha el�fordulnak nagyobb egyedek is. Mivel ezek a muszt�ngok az USA-ban nagyon keresettek, �rvereztek m�r el �ves csik�t 10 000 doll�r�rt!

A szabads�g �s a vadnyugat jelk�pe azonban a XX. sz�zad elej�n sorscsap�snak sz�m�tott, hiszen elvett�k a farmerek marh�i el�l az �lelmet �s a vizet. Az �tvenes �vekt�l helikopterekr�l l�tt�k le �ket, �s �llatok ezrei m�ltak ki k�nok k�zepette, mert csak megsebes�tett�k �ket, csik�k haltak �hen halott anyjuk mellett. M�sokat hajt�vad�szatokon fogtak be �s dolgozt�k fel a legszebb �llatokat is egyszer�en kutyaeledelnek. 1970 k�r�l a h�rommilli� muszt�ngb�l m�r csak 14 000 p�ld�ny maradt. K�zelgett az amerikai legenda v�ge…Ma a BLM, az amerikai f�ldm�vel�s�gyi hivatal fel�gyeli a csord�kat �s minden egyes �llatot.

Mivel a rezerv�tumok nem tudnak minden �llatnak otthont adni, h�rom- vagy n�gy�ves ciklusokban minden csord�b�l befognak n�h�ny �llatot, melyeket �r�kbe lehet fogadni. N�h�ny t�rs�gben a lovakat "csalilovakkal" terelik �ssze. Ezek speci�lisan kik�pzett lovak, amelyeket a befog�s el�tt n�h�ny h�ttel, vagy h�nappal a csord�ba helyeznek. Amikor elkezd�dik az �sszeterel�s, ezek a lovak jelre �tveszik a csorda ir�ny�t�s�t, �gy nagyobb stressz �s ellenkez�s n�lk�l a befog�khoz vezetik a t�bbieket. Palomino Valleyben is m�k�dik egy �r�kbefogad� �llom�s, ahol 3-400 �llat k�z�l v�laszthatunk, egys�gesen kb. 125 doll�r minim�lis �r�rt.


A fajta haszn�lata

Testfel�p�t�s�t�l f�gg�en kit�n�en alkalmasak d�jlovagl�sra, j� western- �s munkalovak, r�szben gyereklovaknak is haszn�lj�k �ket. Nagyon tanul�konyak, ez�rt alkalmasak lovasj�t�kokra �s cirkuszi mutatv�nyokra. Egyetlen sport�g l�tezik, amelyben a muszt�ng nemigen r�ghat labd�ba, ez pedig a d�jugrat�s. De t�v-, vagy tereplovagl�sokon jobbat nem is tal�ln�nk n�luk. K�l�nleges j�rm�dokra val� k�pess�g�k pedig m�g a ter�pi�s lovagoltat�sra is alkalmass� teszi �ket.




2.


Aki a vadnyugatra gondol, el�sz�r a cowboyok �s az indi�nok jutnak esz�be. Term�szetesen LOVAS cowboyok �s indi�nok! �s milyen lovakon lovagolnak a k�pzelet�nkben? Term�szetesen amerikai muszt�ngon. A vad, szel�d�thetetlen muszt�ngok nemesek, b�szk�k… �s szabadok. Sajnos azok a napok m�r elm�ltak, amikor muszt�ngok milli�i patadobog�s�t�l rengett a f�ld Amerika t�gas s�ks�gain, magas hegys�geiben �s kietlen puszt�in. Ma m�r csak n�h�ny rezerv�tumban tal�lhatjuk meg ezeket az �l� legend�kat, amelyeket az ember meggondolatlans�ga miatt n�h�ny �vtizede m�g a kihal�s vesz�lye fenyegetett.



Nagys�g: kb. 140-150 cm
Sz�n: minden sz�n
K�llem: k�l�nb�z� t�pusok, gyakran kerek form�k
Jellem/karakter: b�tor, tanul�kony, �rz�keny, intelligens
Haszn�lat: t�pust�l f�gg�en - d�jlovagl�s, western, t�ra- �s t�vlovagl�s �s m�g sok minden m�s
J�rm�dok: sz�mtalan k�l�nleges j�rm�dra val� hajlam


A muszt�ng sz� eredete

A "muszt�ng" n�v a spanyol "mesteno"-b�l ered, ami csavarg�t, gazd�tlant jelent. Az USA-ban ezt a megnevez�st haszn�lt�k minden vad �s elvadult l�ra. "Muszt�ng fajt�r�l" azonban aligha besz�lhet�nk, ink�bb "muszt�ng t�pusr�l", ha k�zelebbr�l megvizsg�ljuk a t�rt�net�ket.

A l� t�rt�nete Amerik�ban

Az �sid�kben egyszer m�r �ltek lovak az amerikai kontinensen, de k�r�lbel�l t�zezer �vvel ezel�tt ismeretlen okb�l kihaltak. Csak Cortes �s DeSoto konkviszt�dorok, akik Florida t�j�n sz�lltak partra, hoztak be ism�t lovakat e t�gas f�ldre. Term�szetesen ezek a lovak ib�riai eredet�ek voltak, m�g ha nem is hasonl�that�k a mai andal�zhoz vagy lusitan�hoz, hiszen ezek a fajt�k akkoriban mai form�jukban m�g nem l�teztek. A felt�telez�sek szerint azonban a h�d�t�k berber �s arab lovakat is vittek magukkal.
Kezdetben m�g senkinek sem jutott esz�be, hogy az �jvil�gban lovakat teny�sszen. Kanc�n lovagolni b�nnek sz�m�tott, csak a szeg�nyek tett�k. Egy id� ut�n azonban t�l dr�ga lett volna minden egyes elpusztult lovat Spanyolorsz�gb�l p�tolni, �gy meg�rkeztek Eur�p�b�l az els� kanc�k is.
Az �slakosok ellen v�vott h�bor�k alatt a csat�kban igen sok l� odaveszett, sokuk azonban elmenek�lt a csatamez�kr�l. D�l z�ld erd�iben �s a v�gtelen mez�k�n optim�lis �letfelt�teleket tal�ltak, �s gyorsabban szaporodtak, mint ahogy a ragadoz�k puszt�tott�k �ket. 1680-ban azt�n egy nagyobb felkel�s t�rt ki a spanyolok ellen - azon kevesek egyike, amikor a spanyolok h�zt�k a r�videbbet. Lovak ezreit bocs�tott�k szabadon, miel�tt visszavonultak. �gy az indi�nok is hamarosan akt�van gondoskodtak az �llatok fennmarad�s�r�l. Az els� t�rzsek egyike, amely megtanulta e furcsa �llatokkal val� b�n�st, a pueblo t�rzs volt, amely a mai nyugati �llamok, vagyis Texas, Arizona, �j-Mexik�, Kalifornia, valamint Mexik� ter�let�n �lt. Miut�n lek�zd�tt�k a konkviszt�dorok �s "nagy kuty�ik" ir�nti ellenszenv�ket (az indi�noknak nem volt k�l�n szavuk a l�ra, hiszen kor�bban nem ismertek ilyen �llatot, �gy a legt�bb t�rzs valamif�le var�zslatos kuty�hoz hasonl�totta �ket), a t�rzs harcosai �jszakai �s k�dbeli akci�k sor�n ellopt�k a katon�k lovait - ez l�nyegesen k�nnyebb dolog volt, mint befogni a f�l�nk vadlovakat. �gy egyre t�bb l� �rkezett Amerik�ba, mert Spanyolorsz�gb�l m�g mindig megpr�b�lt�k a lehet� leggyorsabban p�tolni az elpusztult lovakat - teny�szt�ssel gyakran egyszer�en t�l sok�ig tartott volna, m�g a sereg �jra elegend� �llattal rendelkezik. �gy t�rt�nt, hogy a Rio Grande k�rny�k�n a k�vetkez� k�tsz�z �vben �llatok t�zezreit lopt�k el, pusztultak el a harcokban vagy egyszer�en h�trahagyt�k �ket a visszavonul�skor.


Az els� t�pus - a spanyol muszt�ng

Ebben az id�ben, amikor Amerika ben�pes�t�s�r�l m�g sz� sem volt, �s csak az els� h�d�t�k �s kutat�k mer�szkedtek a t�voli f�ldre, keletkezett a legr�gibb �s ma a "legtiszt�bbnak" nevezett muszt�ngv�ltozat: a spanyol muszt�ng. Pontosabban ezek a lovak csup�n a r�gi ib�riai l�nak az �j k�rnyezeti felt�telekhez alkalmazott v�ltozatai, n�h�ny csepp berber �s arab v�rrel. A spanyol muszt�ng nem k�l�n�sebben nagy, marmagass�ga bottal 140-150 cm - a fels� �rt�k a fogs�gban felnevelt �llatokra vonatkozik. Fel�p�t�s�k - t�bbnyire "kerek" form�ikkal - ink�bb a berber l�ra eml�keztet, mint az andal�zra.
Ma a c�lzott visszateny�szt�snek k�sz�nhet�en ism�t l�tezik n�h�ny ezer p�ld�ny ezekb�l a k�l�nleges �llatokb�l, amelyeknek g�njei csak a nyugati �llamokbeli egy-egy kis csord�ban maradtak fenn teljes elszigetelts�gben. A spanyol muszt�ngokn�l teh�t nagyon csek�ly volt a k�s�bb bevitt angol �s �szak-eur�pai fajt�k befoly�sa, �ltal�ban a k�llem�kben m�g egys�ges k�pet mutatnak. A spanyol muszt�ng k�l�nlegess�ge fajt�rsaival szemben er�s hajlama a poroszka �s a n�gy�tem� j�rm�dokra, mint a t�lt, a stepping pace, a running walk, a paso �s a rack. E v�ltozat lovai r�ad�sul t�bbnyire olyan j�rm�dot is mutatnak, amelyet tulajdonosaik "indian shuffle"-nak neveznek, amely �ll�t�lag kor�bban az appaloos�kn�l is el�fordult. Ez a j�r�s kimondottan k�nyelmes a lovas sz�m�ra. Sok spanyol muszt�ng az �gynevezett "paddling"-ot is tudja, amelyet mozg�stechnikailag a paso peruano termin�ja (a mells� l�bak szabadon a v�llb�l indul� mozg�sa, amelyn�l a l� a l�b�t kiss� "kasz�lva", g�rd�l� mozg�ssal teszi le) �s az andal�z campane�ja (szint�n kasz�l� mozg�s, de a v�ll g�rd�l�se n�lk�l) k�z� helyezhet�nk.
A sz�neket tekintve a spanyol muszt�ngn�l szinte minden el�fordul - tulajdonk�ppen nincs olyan sz�nv�ltozat, ami ne fordulna el� k�z�tt�k. R�szben m�g olyan sz�neket is l�tni, amelyeket m�s lovakn�l egy�ltal�n nem ismer�nk, n�h�ny l� �l� m�alkot�sra eml�keztet. E v�ltozat egyedei ma f�leg �j-Mexik�, Arizona, Kalifornia, Texas �s id�nk�nt m�g Nevada t�j�n tal�lhat�k meg.

A spanyol muszt�ng k�zeli rokonai

N�h�ny ter�leten a hosszan tart� elszigetelts�g miatt k�l�n muszt�ngv�ltozatok alakultak ki. Egyik�k a cruce muszt�ng, egy kis arizonai csorda, amely l�tez�s�t n�h�ny muszt�ngbar�t �nfel�ldoz� seg�ts�g�nek k�sz�nheti. Ezek a lovak szokatlan sz�neik miatt v�ltak h�ress�.
Azt�n van m�g a sulphur, azaz sulfur (=k�n) muszt�ng az �szaki ter�leteken, amely primit�v rajzolat�val t�nik ki a t�bbi k�z�l, a l�b�n l�v� h�tsz�jjal �s zebracs�kokkal.

A legend�s Kiger muszt�ngok

Az � v�r�kben is t�bb ib�riai nyom van, mint m�s vad fajt�rsuk�ban. A kiger muszt�ngok az egyik vez�rm�nj�kr�l, "Mesten�r�l" - the Messenger (=h�rviv�) sz�l� t�rt�netek miatt lettek h�resek. Oregon d�lnyugati r�sz�nek egy teljesen elszigetelt ter�let�n (nyugati part, Kaliforni�t�l �szakra) csak a hetvenes �vekben fedezte fel ezeket a pomp�s �llatokat az amerikai f�ldm�vel�s�gyi hivatal. Akkoriban csup�n 27 �llat �lt itt, k�t csord�ban. Miut�n befogt�k �s megjel�lt�k �ket, h�szat k�z�l�k a Kiger Herd Management Are�ban, het�ket pedig a Riddle Mountain HMA-ban engedt�k szabadon. Hogy elker�lj�k a m�s muszt�ngokkal val� kevered�s�ket, beker�tett�k a hatalmas ter�leteket.
A kiger muszt�ng fel�p�t�se olyan, mint egy z�m�k berber� vagy egy kis andal�z�. K�l�nlegess�ge, hogy egyedei kiv�tel n�lk�l fak� sz�n�ek. A fak� g�n a portug�l sorrai�val, az ib�riai v�ltozat "�slov�val" val� rokons�gra utalhat. A s�r�ny�k �s a farkuk gyakran k�tsz�n�. A fels� s�r�nysz�r�k t�bbnyire lensz�n�ek, az alattuk lev�k s�t�tbarn�k vagy feket�k. Nagys�guk 140 �s 150 cm k�z�tt v�ltozik, n�ha el�fordulnak valamivel nagyobb �llatok is. Mivel ezek a muszt�ngok az USA-ban nagyon keresettek, �ruk a BLM �r�kbefogad� aukci�in �ltal�ban fajt�rsaik �r�nak t�zszeres�t �ri el. �gy m�r �rvereztek el egy�ves csik�t 10 000 doll�r�rt!


Ment�s az utols� pillanatban

1971. december 15-�n v�gre �letbe l�pett a megfogyatkozott sz�m� muszt�ngok v�delm�r�l sz�l� t�rv�ny. A muszt�ngokat a "nyugat t�rt�nelmi �s �tt�r� szellem�nek �l� szimb�lum�nak" nyilv�n�tott�k. Megtiltott�k meg�l�s�ket, k�nz�sukat, s�t�ssel val� jel�l�s�ket vagy m�s szenved�s okoz�s�t. A "k�zter�letek term�szetes rendszer�nek szerves r�sz�v�" nyilv�n�tott�k �ket.
Az�ta a muszt�ngok az amerikai f�ldm�vel�si hivatal (BLM), �gy a korm�ny hat�sk�r�be tartoznak. Csak a BLM-nek van joga befogni, b�lyegezni �s adopt�l�sra �tadni vad muszt�ngokat �s burr�kat, azaz vadszamarakat. Ma a BLM fel�gyelete al� 201 "herd management area", vagyis a kev�s megmaradt �llat rezerv�tuma tartozik Arizona, Kalifornia, Colorado, Idaho, Montana, Nevada, �j-Mexik�, Oregon, Utah �s Wyoming �llamban. A korm�nyzat e megfontolt beavatkoz�s�nak k�sz�nhet�, hogy id�k�zben ism�t k�r�lbel�l 40 000 muszt�ng �l az eml�tett �llamokban

Tov�bb a t�rt�nelemben

A k�s�bbiek sor�n azt�n m�s lovak is �rkeztek Amerik�ba: neh�z hidegv�r�ek, amelyek a telepesek kocsij�t h�zt�k, finom teliv�rek h�tas c�lra �s m�g sokan m�sok. K�z�l�k is sokan elvesztek, beilleszkedtek a vadlovak megl�v� csord�iba �s keveredtek vel�k. 1900 k�r�l az amerikai vadlovak sz�m�t k�tmilli�ra becs�lt�k. B�rki b�ntetlen�l foghatott mag�nak egy muszt�ngot... ha siker�lt elkapnia egyet.
A legcselesebb muszt�ngok egyike a "White Prarie Pacer"-nek nevezett �llat volt, egy feh�ren sz�letett spanyol muszt�ng, amely minden �ld�z�j�t "l�v� tette". Az indi�nok legend�ib�l megtudhatjuk, hogy haboz�s n�lk�l megt�madta �s meg�lte �ld�z�it vagy megtr�f�lta �ket. �ll�t�lag sebezhetetlen volt, a goly�k lepattantak r�la, �s a pr�rit�z is kiker�lte. M�g �ld�z�i lovaikat vad v�gt�ban sz� szerint hal�lra hajszolt�k, � m�g csak nem is izzadt. �s nem is v�gtatott el p�nikba esve, mindig megtartotta kiegyens�lyozott, gyors j�r�s�t. Az �llat val�sz�n� v�ge is a muszt�ngoknak tulajdon�tott bizonyos fajta nemess�gr�l tan�skodik. Amikor egy napon egy neh�z hajsza ut�n csellel elfogt�k, megtagadta az �telt �s a vizet, �s n�h�ny nappal k�s�bb a maga �ltal v�lasztott �hhal�llal pusztult el. De egyszer ez a nemes �llat is, amelyet mindenki mag�nak szeretett volna �s amelynek �ld�z�sekor val�sz�n�leg sokan meghaltak, feled�sbe mer�lt. A muszt�ng, a vadnyugat �s a szabads�g jelk�pe a XX. sz�zad elej�n sorscsap�snak sz�m�tott, hiszen elvett�k a farmerok marh�i el�l az �lelmet �s a vizet. A sz�zad elej�n m�g befogt�k, belovagolt�k �s olcs�n eladt�k �ket, az �tvenes �vekben viszont m�r m�sk�pp v�dekeztek ellen�k. Helikopterekr�l l�tt�k le �ket, �llatok ezrei m�ltak ki k�nok k�zepette, mert csak megsebes�tett�k �ket, csik�k haltak �hen halott anyjuk mellett. M�sokat hajt�vad�szaton fogtak be, �s sz�k sz�ll�t�j�rm�veken vitt�k �ket hidegben vagy h�s�gben a v�g�h�dra - mindegy volt, �reg vagy fiatal, nagy vagy kicsi. Er�s vagy gyenge - a legszebb �llatokat dolgozt�k fel egyszer�en kutyaeledell�, m�g t�bbi fajt�rsuk megsebzetten �rt nyomor�s�gos v�get a j�rhatatlan t�jakon. A "legjobb" lehet�s�g, ami legal�bb egy r�vid ideig es�lyt adott az �letre a muszt�ngok sz�m�ra, a rode�versenyeken ad�dott, ahol a Wild Horse Races ar�n�iban mutatt�k be �ket. Itt a "mer�sz" cowboy feladata az volt, hogy felnyergeljen egy teljesen vad muszt�ngot, �s egy k�rt lovagoljon rajta az ar�n�ban - aki l�tott m�r ilyesmit, annak felfordul a gyomra a vadlovas versenyek hallat�n. 1970 k�r�l a h�rommilli� muszt�ngb�l m�r csak 14 000 p�ld�ny maradt. K�zelgett az amerikai legenda v�ge…

A BLM

Ma a BLM, az amerikai f�lm�vel�s�gyi hivatal fel�gyeli a csord�kat �s minden egyes �llatot. Ehhez befogj�k a muszt�ngokat �s megjel�lik �ket. H�rom- vagy n�gy�ves ciklusokban minden csord�b�l ism�t kifognak n�h�ny �llatot, �s ezeket �r�kbe adj�k. Mivel a rezerv�tumok csak korl�tozott sz�m� �llat sz�m�ra tudj�k lehet�v� tenni az eg�szs�ges �letet, erre sz�ks�g is van. N�h�ny t�rs�gben a lovakat m�g hagyom�nyos m�don terelik �ssze, vagyis cowboyokkal �s �gynevezett "csalilovakkal". Ezek speci�lisan kik�pzett lovak, amelyeket a befog�s el�tt n�h�ny h�ttel vagy h�nappal a csord�ba helyeznek. Amikor elkezd�dik az �sszeterel�s, ezek a lovak jelre �tveszik a csorda ir�ny�t�s�t, �gy nagyobb stressz �s ellenkez�s n�lk�l a befog�khoz vezetik a t�bbieket. A j�rhatatlan ter�leteken helikopterekkel terelik �ssze az �llatokat - ennek azonban n�ha az a k�vetkezm�nye, hogy ezek a muszt�ngok a motorzajra m�g sok�ves fogs�g ut�n is vad p�nikban t�rnek ki.

"Adopt a Living Legend" - Adopt�ljon egy �l� legend�t

Ezzel a szlogennel hirdet a BLM, hogy j� kezekbe adhassa tov�bb v�denceit. �s t�nyleg nem ak�rki fogadhat �r�kbe egy muszt�ngot. A BLM t�maszt bizonyos k�vetelm�nyeket az �j muszt�ng-tulajdonosokkal szemben, akiknek az els� �v folyam�n a BLM �nk�nteseinek t�bbsz�ri ellen�rz�s�vel is sz�molniuk kell. Ha valaki nem tartja be az el��r�sokat, a muszt�ngot azonnal visszaviszik az egyik �r�kbefogad�-�llom�sra - minden teket�ria n�lk�l. Ezek az �llom�sok - mint p�ld�ul a nevadai "Palomino Valley" - a vadlovak befog�s ut�ni t�bor�ul szolg�lnak. A lovak legal�bb h�rom h�napot t�ltenek el itt, hogy megnyugodjanak �s megszokj�k az ember k�zels�g�t. A BLM munkat�rsai ez id� alatt k�t�f�ken vezethet�v� �s sz�ll�that�v� teszik �ket.
Napjainkban m�g csak amerikai �llampolg�roknak megengedett a muszt�ngok adopt�l�sa - mivel azonban az �r�kbefogad�sok sz�ma az ut�bbi �vekben stagn�l, �s t�bb l� van, mint �rdekl�d�, lehets�ges, hogy ez hamarosan megv�ltozik.
Tavaly �rdekes besz�lget�st folytattam ezzel kapcsolatban a BLM egy munkat�rs�val. Tal�n m�r elind�tottam a lavin�t? �szint�n megvallom, nem sok h�ja volt, hogy Palonimo Valleyb�l magammal vigyem az egyik �llatot…
Egy muszt�ng vagy burro minim�lis �ra 125 doll�r, a kanc�k szop�s csik�val ugyanennyibe ker�lnek. Ahogy mondtam, ez az az �r, ami�rt az ember elhozhat egy �llatot az �r�kbefogad�-�llom�sr�l. Az aukci�kon - ilyeneket az eg�sz orsz�gban rendeznek - az �llatokat el�rverezik. A kiki�lt�si �r ilyenkor is 125 doll�r, itt azonban el�fordulhat, hogy egy vadl��rt ak�r t�bb ezer doll�rt is letegyenek, vagyis a helyben adopt�l�s mindenk�ppen jobb, r�ad�sul - mint p�ld�ul Palomino Valleyben - 3-400 �llat k�z�l lehet v�lasztani.

A "modern muszt�ng"

K�zben t�rt�net�nkkel el�rkezt�nk a jelenhez, �s ideje bemutatnunk a "modern muszt�ngot".
Nem egyszer� feladat, mert ahogyan m�r mondtuk, a muszt�ng, mint fajta, tulajdonk�ppen nem l�tezik. Egyesek k�z�l�k arab l�ra vagy teliv�rekre hasonl�tanak, m�sok modern sportl�ra eml�keztetnek, de akad k�z�tt�k n�h�ny nagyon sz�p hidegv�r� t�pus� egyed is. Nagys�guk t�bbnyire 140 �s 150 cm k�z�tti, az �llatok t�bbs�ge egysz�n�, kev�s jeggyel vagy teljesen jegytelenek. Karakter�ket tekintve megfontoltnak �s intellligensnek nevezhet�k. Egy muszt�ng sohasem rohan el p�nikba esve - ez a vadonban esetleg az �let�be ker�lhetett volna. De j� adag b�tors�ggal is rendelkeznek, ami helytelen b�n�sm�d eset�n a lovas ellen is fordulhat. A muszt�ng nem t�r el mindent, v�dekezik, ha rosszul b�nnak vele. Ezek a lovak �ltal�ban hihetetlen�l �rz�kenyek �s megfelel� b�n�sm�ddal nagyon k�nnyen kik�pezhet�k - ha meg�rtj�k a nyelv�ket. A term�szet muszt�ngjai a legfinomabb jelekkel kommunik�lnak, sokkal sokoldal�bb nyelvvel �s mimik�val rendelkeznek, mint a h�zias�tott fajt�k. Reakci�idej�k is j�val gyorsabb. Megfelel� b�n�sm�d eset�n azonban a f�l�nk, r�g�s, harap�s "bestia" r�vid id�n bel�l a legjobb bar�tt� v�lik, amilyet csak elk�pzelhet�nk. A muszt�ngok hihetetlen�l gyorsan csatlakoznak az emberhez, ha alkalmasnak l�tj�k a "vez�r�llat" szerep�re. A legt�bb h�zias�tott fajt�val ellent�tben a muszt�ngok t�bbet v�rnak el gazd�jukt�l, mint a puszta ir�ny�t�st �s a csorda v�delm�t. Akinek volt m�r egyszer muszt�ngja, soha nem venne t�bb� h�zias�tott lovat - legal�bbis ez a muszt�ngbar�tok egy�ntet� kijelent�se.

Mihez kezdhet�nk egy muszt�nggal?

R�viden: b�rmit! Testfel�p�t�st�l f�gg�en kit�n�en alkalmasak d�jlovagl�sra, j� western- �s munkalovak ker�lnek ki k�z�l�k, r�szben m�g gyereklovaknak is haszn�lj�k �ket. Nagyon tanul�konyak, ez�rt kit�n�en alkalmasak lovasj�t�kokra �s cirkuszi mutatv�nyokra is. A b�rt�n�kben a vadlovak t�bbet seg�tenek a fogva tartottaknak, mint b�rmely pszichi�ter, a "felel�ss�g", "figyelem" �s "�let" fogalmainak meg�rt�s�ben.
Csak az ugr�ssal, azzal van egy kis b�kken�. A term�szetben a muszt�ng csak akkor ugrana, ha az az �let�t menten� meg. De t�v- vagy tereplovagl�son is megmutatkoznak ennek a "elronthatatlan" l�nak az igazi kvalit�sai, amelynek az �sei egykor a legend�s Pony Expressn�l szolg�ltak. A muszt�ng tud gazd�lkodni az erej�vel, �s folyamatosan tartja a sebess�g�t, ak�r egy profi maratoni fut�. K�l�nleges j�rm�dokra val� k�pess�g�k pedig m�g a ter�pi�s lovagoltat�sra is alkalmass� teszik �ket.

M�g egy k�l�nlegess�g: a "Mustang Curly"

Senki sem tudja, pontosan honnan erednek ezek a lovak - csak annyit, hogy val�sz�n�leg a varj� indi�nok ter�let�r�l sz�rmaznak, vagyis az USA �szakibb t�rs�geib�l. Ezeknek az �llatoknak a sz�re teljesen m�s, mint m�s lovak� - ugyanis test�nek sz�rzete hull�mos. Az adopt�l�sokon az amerikaiak egyenesen verekednek ezek�rt a ritkas�gok�rt, n�h�ny rajong�nak �vekig kellett v�rnia, mire v�gre �r�kbe fogadhatott egy Mustang Curlyt. Furcsam�d nincsenek kimondott mustang curly csord�k - n�ha egyszer�en felbukkannak, egyenk�nt, egy teljesen norm�lis csord�ban.

A muszt�ngok g�n�llom�nya teh�t szinte kimer�thetetlen�l v�ltozatosnak t�nik. Ki tudja, mi fog m�g felbukkanni a j�v�ben? Izgatottan v�rhatjuk, mit hoz ki az anyaterm�szet a k�vetkez� �vekben vad gyermekeib�l.