1.


Nem ismerik a morgan horse-t? Pedig Amerik�ban ez a legsokoldal�bb fajta, �s a n�pszer�s�gi sk�l�n a negyedik helyen szerepel.
Kialakul�s�nak t�rt�nete pedig olyan �rdekes, izgalmas �s mag�val ragad�, hogy m�g Walt Disney-t is megihlette, �s "Justin Morgan had a horse", azaz "Justin Morgannek volt egy lova" c�men filmre vitte e t�rt�netet. �s Pilgrim, a "Suttog�" c�m� N. Evans �ltal �rt k�nyv f�szerepl�je is egy morgan.


A morgan keletkez�s�nek t�rt�nete

1789-ben, amikor az �j k�zt�rsas�g �pp kialakul�ban volt �s megv�lasztott�k els� eln�kk�nt George Washingtont, vil�gra j�tt egy kis m�ncsik�, amelyik a Figure nevet kapta. � lett a morgan horse fajta alap�t� m�nje. Egy tartoz�s kiegyenl�t�s�nek fej�ben Figure a tan�r �s zeneszerz� Justin Morgan tulajdon�ba ker�lt. Figure pej volt, l�bv�gei feket�k, ak�rcsak s�r�nye �s farka. H�ta r�vid, fej�t magasan hordta �s nagyon j�l izmolt volt, s�lya 950 font k�r�li lehetet
Gazdas�gi okok miatt Mr. Morgan a csal�dj�val egy�tt Massachusettsb�l �tk�lt�z�tt Vermontba. Lov�nak itt b�ven akadt munk�ja, az utakon �s a f�ldeken egyar�nt. Mr. Morgant �s a lov�t azonban a farmerek gyakran g�nyolt�k, mert nem felt�telezt�k az alig 140 cm marmagass�g� l�r�l, hogy k�pes az ottani, nagyobb test� lovaknak is igen neh�z munk�k elv�gz�s�re. De a g�nyol�d�sra gyakran r�fizettek. Noha Figure sem a hidegv�r�ekre jellemz� er�t �s kalibert, sem a versenylovakra jellemz� nagys�got �s k�llemet sem mutatta, m�gis fel�lm�lta �ket teljes�tm�ny�vel. Elj�tt a nap, amikor Figure a hitetlenked� farmerek csod�lkoz� szeme l�tt�ra vontatott el egy fat�rzset, amelyet egyetlen hidegv�r� sem tudott megmozd�tani. Figure ezzel kiv�vta a farmerek figyelm�t �s elismer�s�t, de k�pess�geir�l m�g tov�bbi bizonys�ggal is szolg�lt. Elindult olyan versenyeken, amelyeket a napi munka ut�n rendeztek, �s sorra meg is nyerte �ket. A csod�latos m�n h�re gyorsan terjedt, eljutott Vermont hat�rain t�lra is, �s sorra jelentkeztek "igazi" versenylovakkal, akikkel versenyre h�vt�k ki Figure-t. Az egyik alkalommal Figure legy�zte az addig legeredm�nyesebbnek sz�m�t� versenylovat Vermontban. Az emberek pedig egyre t�bbet besz�ltek err�l a l�r�l - sokszor nem tudva a nev�t sem -, Mr. Morgan lov�r�l, a "Morgan horse"-r�l. Fogadtak r� �s tisztelettel emelt�k poharukat a "little giant"-re, a kis �ri�sra.
A m�n azonban rendelkezett egy�b kiv�l� tulajdons�gokkal is: szab�lyos, t�r�lel� mozg�ssal mindh�rom j�rm�dban, �s amellett, hogy minden ellenfel�t legy�zte, j� term�szet�, bar�ts�gos �s b�tor volt, sz�vesen dolgozott. Morgan �r lova �gy egyre keresettebb fedez�m�nn� lett, �s b�rmilyen kanc�t vezettek is hozz�, egys�ges ut�dokat nemzett, melyek az � k�llem�t �s k�pess�geit �r�k�lt�k. Egy k�l�n fajta sz�letett teh�t, amelyet egyszer�en csak �gy neveztek: "morgan". Justin Morgan Figure-j�nek pedig n�gy legeredm�nyesebb fia - Woodbury, Sherman, Burush �s Revenge - vitte tov�bb kiv�l� tulajdons�gait a fajt�ban.
Az �get�- �s galoppversenyek divatja az 1840-es �vekben tet�fok�ra h�gott. A morgan lovak uralt�k a versenyp�ly�kat - gyorsas�guknak �s k�zd�kedv�knek k�sz�nhet�en egyre komolyabb h�rnevet szereztek maguknak. Figure d�dunok�ja, Ethan Allen, amely 1849-ben Black Hawke ut�n sz�letett, a vil�gon el�sz�r �getett egy m�rf�ldes t�von 2,30-as id�t, amellyel n�gy�vesen egycsap�sra vil�gbajnok lett. 1867-ben futotta legnagyobb verseny�t, amelyben legy�zte az akkori, addig veretlen vil�gbajnokot, a Hembletonian ut�n sz�letett Dextert 2,15-�s id�vel. Ethan Allen huszonnyolc �ves kor�ig �lt, �s Currier and Ives h�res nyomat�n megcsod�lhat� ma is.

A morgan hat�sa m�s fajt�kra

A kit�n� eredm�nyeknek k�sz�nhet�en a morgan fajta egyre t�bb embert csalt ki a versenyp�ly�kra, a v�rosokban sikk volt ilyen lovat tartani, �s morgan horse-okb�l �ll� fogattal b�rhol megjelenni. M�g maga Abraham Lincoln eln�k is morgan lovakat hajtott fogat�ban! A sz�rke angol teliv�r, Messenger importj�val a morgan v�gre igazi vet�lyt�rsakra tal�lt a versenyp�ly�kon. �gy teh�t keresztezni kezdt�k a morgant a teliv�rrel, melynek eredm�nyek�nt hihetetlen�l gyors lovak sz�lettek. Kihaszn�lva a lehet�s�get, egy �jabb fajt�t jegyeztek be, melynek alapj�t a morgan horse �s az angol teliv�r k�pezt�k: ez a standardbred, azaz az amerikai �get�. �gy p�ld�ul az egyik legh�resebb amerikai �get�, Titan Hanover, amely m�rf�ldes t�von 2,00-�s id�t volt k�pes futni, nem kevesebb, mint huszonk�t morgan �ssel rendelkezett a pedigr�j�ben. Az ut�bbi id�k legnagyobb bajnoka, az 1,55 1 perces id�vel jegyzett Greyhound is �t morgan �ssel b�szk�lkedhet.
A m�lt sz�zad hatvanas �veiben Angli�ba is ker�lt egy morgan m�n, Shepherd F. Knapp, amely kit�n� �get�eredm�nyeivel nagy felt�n�st keltett a szigetorsz�gban, �s egyre t�bb hackney pedigr�j�ben is szerepelt a neve.
Kev�sb� ismert t�ny, hogy abban az id�ben n�gy-�s �tgangos morgan lovak is l�teztek, vagyis ezek az egyedek k�pesek voltak a h�rom alapj�rm�don t�l n�ha nemcsak egy, hanem k�t k�l�nleges j�rm�dra is. Csak a XIX. sz�zad v�g�n bek�vetkezett szeml�letv�ltoz�s vetett v�get ennek, amikor is divatjam�ltnak tartott�k, hogy egy morgan ak�r t�ltben is mozogjon. De n�h�ny mag�nteny�szt�nek k�sz�nhet�en, akik ezt a v�ltoz�st nem k�vett�k, siker�lt t�bb olyan morgan csal�dot is megmenteni, amelyek nem csak az alapj�rm�dokban mozogtak. H�rom �vvel ezel�tt pedig m�r hivatalosan is megalap�tott�k a "Morgan Single Footing Association"-t, amely ezt a ritka, de �r�kl�d� tulajdons�got �polja �s gondoskodik fennmarad�s�r�l. A morgannel val� keresztez�s egy�bk�nt t�bb fajt�ra is j�t�kony hat�ssal van, �gy gyakran visznek morgan v�rt p�ld�ul az amerikai saddlebred, a tennessee walking horse, de m�g a quarter horse fajt�ba is.

A morgan elterjed�se

Mialatt Keleten a versenyl�z tartotta fogva az embereket, addig a Vadnyugaton az aranyl�z h�r�re egyre t�bben v�gtak neki az ismeretlennek. Mivel a morgan horse kitart�sa �s ellen�ll�k�pess�ge addigra m�r messze f�ld�n h�res volt, az els� "morgan-emigr�nsokra" sem kellett sok�ig v�rni. Az els� morgan m�n, St. Clair-48 1849-ben ker�lt Kaliforni�ba, ahol t�bb mint hatsz�z ut�dot nemzett, k�zt�k t�bb �get�rekordert �s sz�mos t�bbgangos lovat is. 1849 �s 1880 k�z�tt legal�bb sz�z morgan m�n ker�lt Kaliforni�ba, k�zt�k a kiv�l� �get�eredm�nyekkel �s hib�tlan k�llemmel rendelkez� fekete m�n, Black Hawk sz�mos fia �s unok�ja is.
Az �jdons�lt arany�s�k �ltal l�trehozott ranch-ek k�r�l t�bb ezer hekt�ros legel�k�n tartott�k az �llatokat, az �llatok terel�s�hez pedig kiv�l� lovakra �s lovasokra volt sz�ks�g. A cowboyok pedig lassan kialak�tottak egy �j, egyedi lovagl�st�lust, amellyel igyekeztek min�l ink�bb k�nny�teni az �llatok k�r�li kem�ny munka f�radalmain. Ezen az �j lovagl�st�luson m�g jelent�s m�rt�kben �rz�dik a korai spanyol "vaquer�k" hat�sa, �s ez a k�ls�s�gekben is megmutatkozik: m�g az ez�sttel gazdagon d�sz�tett kant�rok is a spanyol hat�st t�kr�zik. A kem�ny munka komoly k�vetelm�nyeket t�masztott a lovakkal szemben is, ami �jabb lehet�s�g volt a morgan lovaknak a bizony�t�sra. A morgan rendelkezett a sz�ks�ges �ll�k�pess�ggel, munkakedvvel �s az �gynevezett "cow sense" k�pess�ggel is, �gy �rthet�, hogy a fajta jelent�s szerepet v�llalt a k�l�nf�le teny�szt�si programokban, t�bbek k�z�tt a korai quarter t�pus kialak�t�s�ban. Ez persze megmagyar�zza azt is, hogy egyes lovak mi�rt szerepelhetnek egyszerre a Morgan Horse Registryben �s a quarter horse m�nesk�nyvben egyar�nt.
A kit�n� tulajdons�gok meg�rz�se �rdek�ben a fajt�t szigor�an szelekt�lt�k. Csak a legkiv�l�bb m�nek kaphattak fedeztet�si enged�lyt, �s minden olyan m�nt �s kanc�t, amely nem felelt meg a standardnak - mint a m�ly mellkes, szab�lyos, er�s �z�letek �s csontok, r�vid, sz�raz �s kifejezett akci�j� h�tuls� l�bak, valamint bar�ts�gos term�szet -, kiher�ltek illetve kiselejteztek. Az egyik legnagyobb �s legh�resebb morgan horse teny�szt� Richard Sellmann volt. Csak a kifejezetten magas, legal�bb 160 cm-es marmagass�g� egyedeket v�s�rolta meg �s tartotta teny�szt�sben. 689 regisztr�lt lovat nevelt fel. Hal�la ut�n sajn�latos m�don sok �ltala teny�sztett morgan veszett el, mert a tulajdonosi �tirat�st ut�lag nem tudt�k megval�s�tani. �rdekes, hogy sok "Sellmanbred" morgan horse k�s�bb quarter horse-k�nt lett bejegyezve. A h�ress� v�lt m�nr�l, Yellow Jacketr�l - amely egy�bk�nt a King nev� quarter horse m�nt nemzette - azt mes�lt�k, hogy nem m�s, mint maga Jubelee King, az "aranysz�n�" morgan m�n. Ezt a t�nyt azonban sohasem bizony�tott�k sz�z sz�zal�kosan.
A Sellmann-f�le teny�szt�si programot Elmar Brown �s Roland Hill folytatta, akik els�sorban a hadsereget l�tt�k el morgan lovakkal. �gy eshetett meg az is, hogy az �l� Bika vezette indi�nok �s Custer t�bornok serege k�z�tt 1876-ban lezajlott Little Bighorn-i v�res �tk�zet egyetlen �ll�t�lagos t�l�l�je - nem sz�m�tva persze Jack Crabb-et, vagyis a "Kis Nagy Embert" - egy Comanche nev� morgan m�n volt (nomen est omen…).
Az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek egy�bk�nt t�bb ezrede is morgan lovakat haszn�lt, ez k�sztette az USA korm�ny�t arra, hogy a morgan horse fajt�nak eml�km�vet �ll�ttasson, valamint 1907-ben Vermontban egy morgan horse farmot is l�trehoztak, melynek feladata a fajta eml�k�nek meg�rz�se �s a legjobb teny�szanyag el��ll�t�sa.

Az automobil kiszor�tja a lovakat

Az 1920-as �vekben az automobil egyre sz�lesebb k�rben t�rt�n� megjelen�se �s elterjed�se nemcsak a morgan horse, hanem a vil�g sz�mos l�fajt�j�nak teny�szt�s�t visszavetette. M�g kor�bban a l� a mindennapok munkat�rsa, �s emellett a l�tart�s az anyagi helyzet fokm�r�je, st�tusszimb�lum is volt, a 20-as �vekben szinte egyik pillanatr�l a m�sikra lovak ezrei v�ltak feleslegess�. A harmincas �vek elej�re a l�teny�szt�sben egy�bk�nt mindig is jelesked�, azonban m�r a rezerv�tumokba szor�tott indi�n t�rzsekn�l a l��llom�ny gyakorlatilag a null�ra s�llyedt, de a feh�r ember sem akart m�r l�teny�szt�ssel foglalkozni, a morgan horse l�tsz�ma is n�h�ny sz�zra apadt az �llamokban - pedig mindenki tudta, hogy az automobil nem mindenben tudja p�tolni a lovat. Ezt felismerve v�g�l a Had�gyminiszt�rium tette meg az els� �s legfontosabb l�p�st a l��llom�ny megment�se �s rehabilit�ci�ja �rdek�ben. Megalap�tott�k a "Remount Service"-t (sz� szerint: friss lovakkal t�rt�n� ell�t�s). A Bel�gyminiszt�rium pedig a Pine Ridge-i indi�n rezerv�tum l�trehoz�s�val egyid�ben oda egy igen j� min�s�g� l��llom�nyt is telep�tett, amelyben a morgan mellett saddlebred, tennessee walking horse, angol teliv�r �s appaloosa m�nek is voltak. Mindezen fajt�k k�z�l pedig ezen a vid�ken a morgan horse bizonyult a legjobbnak, �gy tov�bbi morgan horse teny�szt�si k�zpontok is l�tes�ltek. Az amerikai korm�ny tulajdon�ban l�v� vermonti morgan horse farm - amely manaps�g �tvenezer l�togat�t vonz �vente - teny�szt�i felismert�k a fajt�t, illetve az egyes vonalakat fenyeget� vesz�lyt, azonban minden f�radoz�suk ellen�re n�h�ny �rt�kes vonalat m�gsem siker�lt megmenteni, ezek m�r v�g�rv�nyesen elvesztek. Ez s�lyos vesztes�g volt a fajta sz�m�ra, amely egykor az orsz�g fejl�d�s�t seg�tette. �gy nem v�letlen az sem, hogy a morgan horse fajta ma az USA egyik �rt�kes kult�rkincs�nek sz�m�t, meg�rz�s�n sz�mos teny�szt� f�radozik, akik munk�jukhoz jelent�s seg�ts�get kapnak az �llamt�l.

A morgan horse napjainkban

A mai morgan l� csak csek�ly m�rt�kben k�l�nb�zik hajdani �seit�l. Marmagass�ga 145 �s 160 cm k�z�tti, sz�ne leggyakrabban s�rga, s�t�ts�rga, pej vagy fekete. De a morgan sz�ne lehet palomino, creme, buckskin, roan - ami nem t�vesztend� �ssze az appaloosa sz�neivel -, �s ritk�n tal�lkozhatunk m�g sz�rk�vel is. A teny�szt�sben, ak�rcsak r�gen, ma is a kiv�l� jellem, a b�tors�g �s a fajtajelleg meg�rz�se a legfontosabb szempont.
A morganek a lovassport legt�bb �g�ban meg�llj�k a hely�ket: k�zkedvelt, dinamikus show-lovak, �rz�keny d�j-, �s ugr�lovak, kitart� t�vlovak, egy�ttm�k�d� t�ralovak, de haszn�lj�k �ket a westernversenyeken, ganglovas-bemutat�kon, a fogatsportban, s�t rend�rlovakk�nt is dolgoznak �s a ter�pi�s lovagoltat�sb�l is r�szt v�llalnak.
Az�rt, hogy a kiz�r�lag bemutat�kra sz�nt lovak egyre n�vekv� divatj�nak g�tat szabjanak, a teny�szt�k, lovasok �s hajt�k 1980-ban l�trehozt�k az amerikai teny�szt� sz�vets�gen bel�l a "Morgan Sport Horse Association"-t. Legf�bb c�lkit�z�s�k a morgan lovak teljes�t�k�pess�g�nek bemutat�sa az �sszes szak�gban, �s �gy a t�bbi fajt�val val� megm�rettet�se. A morgan horse sokoldal�s�g�t mi sem bizony�tja jobban, mint az a t�ny, hogy egyazon morgan horse nemegyszer western pleasure versenyen, d�jlovagl�sban, d�jugrat�sban �s terepversenyen is starthoz �ll. A sport-morgan sz�vets�g megalakul�sa �ta eltelt k�zel h�sz �vben figyelemrem�lt� eredm�nyeket �rtek el a morgan horse egyedei a nemzetk�zi szint� versenyeken is. Legkiemelked�bb teljes�tm�nyt a fogatsportban �rtek el - ahol kor�bban is nagy sikerrel szerepeltek -, hiszen az 1994-es "Royal Windsor Horse Show" keret�ben az angliai Windsorban rendezett versenyen az amerikai csapat szerezte meg az �h�tott Master's Trophyt New Ran's Hawk �s Morgan Woods Yankee nev� morgan fajt�j� lovaik j�volt�b�l. Azt�n k�t �vvel k�s�bb a Harrod Royal Windsor Grand Prix fogathajt� sz�m�ban az angol Anna �s Richard Fisher az �sszes�t�sben az el�kel� �t�dik, kedvenc sz�mukban, a maratonhajt�sban pedig az els� helyet szerezt�k meg Monnington Gershwin nev� morgan m�nj�kkel.
A fogathajt�s szerelmesei bizony�ra eml�keznek m�g az 1987-es kettesfogat-hajt� vil�gbajnoks�gra, amelyet a n�metorsz�gi Riesenbeckben rendeztek meg. Itt �ltal�nos felt�n�st keltett az amerikai hajt�, Larry Poulin �s morgan lovai, Kennebec Count �s Kennebec Russel szerepl�se, amellyel a m�sodik helyet szerezt�k meg. 1998-ban pedig az Ausztri�ban megrendezett �s els� �zben elismert egyesfogat-hajt� vil�gbajnoks�gon az amerikai morgan csapat az els� t�z k�z�tt v�gzett. De a morgan lovak az USA-ban egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend� d�jlovagl� sportban is helyt�llnak, m�r a neh�z �s a Grand Prix versenysz�mokban is tal�lkozhatunk vel�k. Justin Morgan kis lova, Figure teh�t t�nyleg tudott valamit… �s a morgan horse szerelmesei, akik mindv�gig kitartottak az �ltaluk megkedvelt fajta mellett, �gy t�nik, kiv�l� munk�t v�geztek. Hiszen a morgan horse - mint l�thatjuk - ma is �ppolyan sokoldal�, megb�zhat�, sz�p �s j� l�, mint amikor els� k�pvisel�je a m�lt sz�zad v�g�n Vermontba �rkezett!




2.


Haz�ja: USA
Marmagass�g: 150-160 cm
S�lya:
Sz�ne: valamennyi klasszikus sz�n
Term�szete: kedves, b�tor, szorgos


�ltal�nos le�r�s

Nagyon mozg�kony, akt�v, j�l izmolt, melegv�r� l�. M�ret�hez k�pest nagyon er�s. Feje kicsi, nyaka er�s, izmos. V�llai hossz�ak, d�ltek. Mellkasa m�lyH�ta r�vid, j�l izmolt. Fara kerek, izmos, l�bai tiszt�k, pat�i kem�nyek. Sz�v�s �s kitart�, betegs�gekkel szemben rendk�v�l ellen�ll�. Tanul�kony, temperamentumos, ragaszkod� l�.


T�rt�nete

A Morgan az �szak-amerikai kontinensen l�trej�tt legr�gibb fajta, melynek alap�t�ja az a Figure nev� m�n volt, melyet k�s�bb tulajdonos�r�l, a tan�r �s zeneszerz�, Mr. Justin Morganr�l neveztek el. Mivel sorra nyerte a versenyeket, melyeket a napi munka ut�n szerveztek munkalovak sz�m�ra, gyorsan terjedt a h�re ennek az alig 140 cm magas "kis �ri�snak". Mivel nem csak a munk�ban, de nyereg alatt is meg�llta a hely�t, a farmerek sorra vitt�k hozz� kanc�ikat fedeztet�sre, Morgan lova pedig egys�gesen �r�k�tette mind k�ls�, mind bels� tulajdons�gait.�gy sz�letett meg az a k�l�n fajta, melyet csak morgannek neveztek. Figure n�gy legeredm�nyesebb fia: Woodbury, Sherman, Burush �s Revenge vitte tov�bb kiv�l� tulajdons�gait. Az 1840-es �vekt�l az �get�- �s galoppversenyek szt�rja lett a fajta. Olyan elismer�st szereztek maguknak ezek a lovak, hogy m�g Abraham Lincoln is "morgan-fogaton" hajtott. Angol teliv�rrel keresztezve l�trej�tt egy �jabb, hihetetlen�l gyors fajta, a standardbred. N�mely morgan a h�rom alapj�rm�d mellett m�g k�t k�l�nleges j�rm�dra is k�pes volt, de ez a tulajdons�guk m�ra nagyr�szt visszaszorult. Csak n�h�ny csal�d hordozza ezt a k�pess�get. Az aranyl�z hat�s�ra egyre t�bb arany�s� v�ndorolt kietlen ter�letekre, ahol k�s�bb farmot is alap�tott. A farmok k�r�l hatalmas ter�leten tartott�k �llataikat, melyek terel�s�re j� lovasokra �s m�gjobb lovakra volt sz�ks�g. A munka f�radalmainak cs�kkent�s�re alakult ki spanyol hat�sra a mai western st�lus. Ezek a cowboyok nem is k�v�nhattak volna maguknak jobb lovat a morgann�l, amely m�g az �gynevezett "cow sense" k�pess�ggel is rendelkezett, ami a marh�k �szt�n�s terel�s�t jelenti. A kit�n� tulajdons�gok meg�rz�se �rdek�ben a nem megfelel� egyedeket k�m�letlen�l kiszelekt�lt�k. Sajnos az 1900-as �vek elej�n az aut�k elkezdt�k kiszor�tani a lovakat. Nemsok�ra a morgan horse l�tsz�ma is n�h�ny sz�zra apadt. A fajta megment�s�re a Had�gyminiszt�rium tette meg az els� l�p�st. Azok a mai teny�szt�k, akik a legt�bbet tesznek a fajta �rdek�ben �llami seg�ts�gben is r�szes�lnek. A mai morgan csek�ly m�rt�kben k�l�nb�zik hajdani �s�t�l, tal�n csak marmagass�ga lett nagyobb.



A fajta haszn�lata

Igazi "mindenes" l�. A gyerekek �pp�gy lovagolj�k kedvtel�sb�l, mint a cowboyok munka c�lj�b�l. J� k�pess�g� h�tas- �s kocsil�. Meg�llja a hely�t a show m�sorokban, a d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban, de a t�v-, t�ra- �s western lovagl�s ter�n is komoly ellenf�lnek sz�m�t. Alkalmas gangl�nak �s a fogatsportban is j�l szerepel